Dyslexia 1

A kurzus pontos neve: DYSLEXIA AND FOREIGN LANGUAGE TEACHING  és az ő kurzusik: LANCASTER UNIVERSITY. Az első hét tananyagán sikerült átverekednem magam. Kicsit szó szerint, mert rengeteg anyag volt benne - vagy csak úgy éreztem. Azt azért megfigyeltem, hogy ahol magyarok is vannak a kurzust tartók között, ott nincs mese, olvasni kell intenzíven.

Viszont éppen Kormos Judittól hallottam azt a hasonlatot, amivel végre sikerült magamnak szavakba öntenem, hogy milyen is SNI vagy BTMN (vagy mittomén, mert minden évben változik a betűszó) tanulót tanítani. Ő ugyanis, a hasonlat szerint együtt indul a 100 méteres síkfutásban a többiekkel, csak neki gátak is vannak a pályán, míg a többieknek nincsenek. Ezekben el is eshet, de ha be is ér a célba, biztos, hogy később, mint a többiek. És hát a gátfutás is kicsit más technikát kíván, mint a síkfutás. és akkor ehhez képest én, a mezei egyetemi diplomával rendelkező tanár csak annyit látok, hogy valami nem stimmel, de hogy hol vannak ezek az akadályok és milyenek, azt nem látom. Így nem is igazán tudok segíteni, maximum esés után felállítom, mert azt észreveszem, ha felbukott az gyermek az akadályban.

A kurzus egy gyakorlattal kezdődik, amivel megpróbáltak minket, átlagos embereket olyan helyzetbe hozni, mint amilyenben a diszlexiás gyerekek vannak, hát, én is bukóztam rendesen.

Amúgy az első héten, ami általában a téma lehatárolásával, definíciókkal, kutatási eredményekkel stb. foglalkozik, sok új dolgot nem olvastam, mert már korábban is igyekeztem utánajárni a problémának. Az csak plusz érdekesség, hogy éppen most ért el hozzám egy gyönyörű weboldal az agy szemantikai térképe (kicsit lassan tölt be, türelem)- bár ennek nem sok köze van a diszlexiához. Annyi azért mégis, amit a szakirodalomból megtudtam, és itt azért igen hiányosak az ismereteim, hogy a nyelvhasználat nem korlátozódik annyira egy féltekére és annak egy részére, mint amennyire én erre emlékeztem. A diszlexia nem betegség vagy rendellenesség, egyszerűen másfajta agytevékenység miatt alakul ki. Az biztos, hogy azok a helyek az agyban, amelyek a többségnél aktívak nyelvhasználat közben, a diszlexiás gyerekeknél nem, vagy nem annyira aktívak. És még néhány eltérés a szürke és fehér állományban meg a kapcsolatokban, ami miatt már a hang-betű kapcsolat felismerése és megtanulása is nehéz. Na nem baj, innen szép nyerni!

Azt már korábban is olvastam, és itt is elhangzott, hogy az ilyen jellegű tanulási nehézségek sokszor az idegen nyelv tanulásakor mutatkoznak meg. Sok gyermek az anyanyelvén még el tudja rejteni a problémát, de az idegen nyelvnél egyszerre csak megakad a tű. Különösen az angolnál, ami a helyesírása miatt az egyik legnehezebben tanulható nyelv a diszlexiás gyermek számára. Mégis azt nyomjuk mindenütt. Ezen azért el lehetne gondolkodni, bár tudom, ha egy nyelv, akkor legyen inkább az angol, de vajon lesz-e? Nem lenne-e jobb legalább egy nyelv, legyen az bármi?

Viszont ebből az is következik, hogy a nyelvtanárokra viszonylag fontos szerep hárulna a felismerésben. Mert minél hamarabb ismerszik meg a probléma és annak milyensége és mélysége - mert nem egyformán diszlexiás mindenki és van még néhány dys- ami társulhat ugye - annál nagyobb hatékonysággal lehet segíteni. És nemcsak a gátfutás technikáinak megtanításával, bár az nagyon fontos, de az esések megelőzésével is, mert igazán azok fájnak és törnek meg sok jobb sorsra érdemes gyermeket.

Így aztán nagyon várom, hogy legyen kis időm rávetni magam a következő hetek tananyagaira, mert már nagyon szeretném látni azokat a gátakat és megtanulni futni felettük. Közben egyébként megjelent egy nagyon jónak ígérkező könyv, ami ugyan nem diszlexiával foglalkozik de biztos, hogy a differenciálásban segíteni fog: Edmund Dudley & Erika Osváth: Mixed-Ability Teaching. Mert még az SNI valahogy el van nevezve, de a valóság az, hogy nagyon sokféle sikertelenséggel találkozunk mindenféle okokból, amelyek közül csak egy a diagnosztizált diszlexia.

Megjegyzések

  1. Kedves Ildikó! Én is elkezdtem a kurzust és pontosan ezek a gondolatok keringtek bennem is. :) Nagyon jó olvasni a gondolataidat, örülök, hogy mások is úgy gondolkodnak, mint én. Üdv.: Ági

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése